Hosszú élet titka Korfun

Korfun kirándulva – és több hegyi település temetőjében sétálva gondolkoztam azon, hogy miért élnek (vagy éltek) sokkal tovább – és gyakran aktívabb életet – a mediterrán szigetvilág tagjai. A temetőkben azt láttuk, hogy a 2010-18 körül elhunytak nagyon magas életetkort éltek meg, a házaspárok mindkét tagja gyakorta 90-95 évig élt, s a férfiak nem mentek el korábban. Azt gondolom, ez a korosztály volt az, akit még nem érintett annyira a turizmus miatt gyökeresen megváltozott élet Korfunk, hanem javarészt az évszázadok alatt kialakult tradicionális életmód szerint éltek le az életüket. Utána néztem, s azt találtam, hogy ugyan Korfu nem klasszikus Blue Zones-pont, de az életmód és a megélt magas életkor alapján nagyon közel áll hozzá. Hogyan élték mindennapjaikat Korfun 50 évvel ezelőtt – és mit jelent mindez ma? A válasz nem egyetlen varázsszó, hanem egy életmód-kombi­náció: táplálkozás, mozgás, közösség és ritmus. Nézzük meg együtt.

A régi korfui életmód: természetben élve

Az 1970-es évek Korfuján – éppen akkor, amikor az elvándorlás és a turizmus kezdett felerősödni – az élet sokkal szorosabban kötődött a természeti környezethez. A családok gyakran több generációja élt együtt, az étkezés helyi alapanyagokból, az élet ritmusa az évszakokhoz igazodott.
Olívaültetvények, halászat, kertészkedés, hegyi utak – nem edzőterembe jártak, a mozgás az élet természetes része volt. A vacsora után gyakran séta következett a szomszédokhoz, barátokhoz, ez volt a „filippína” (beszélgetés, dalok) a faluban.
Tudományosan is alátámasztható: a mediterrán étrend, amelyre Korfu is épült – zöldségek, gyümölcsök, olívaolaj, hüvelyesek, mérsékelt húsfogyasztás – kapcsolatban áll a hosszabb élettartammal és az alacsonyabb krónikus betegség-kockázattal. Egy áttekintésben az található, hogy „azok, akik közelebb álltak a tradicionális mediterrán diétához, szignifikánsan alacsonyabb halálozási rátával rendelkeztek” .
Például Görögországban egy prospektív vizsgálatban a mediterrán diéta jobb követésével alacsonyabb összhalálozást találtak .
Egy másik görög populációban pedig kimutatták: a diétához való erősebb ragaszkodás jobb egészség-minőséggel, több fizikai aktivitással és jobb alvással állt összefüggésben .

Így tehát a hagyományos korfui életmód védő hatású volt: kevésbé stresszes, több természetes mozgással, egészségesebb étkezéssel, erősebb közösségi kapcsolatokkal.

A mai életmód Korfun – javuló feltételek, új kihívások

Természetesen ma Korfu is változott: jobb az egészségügyi ellátás, több technikai eszközünk van, a komfort-szint sokkal magasabb. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy az átlagos élettartam nőtt.
Ugyanakkor megjelentek olyan tényezők is, amelyek módosítják azt, amit 50 évvel ezelőtt „életmód-faktornak” tekintettünk:

• a mozgás csökkent: autózás, kevésbé fizikai munka, több ülő életmód;
• az étrendben megjelentek a feldolgozott ételek, gyorséttermek – bár a mediterrán hagyomány ma is erősen jelen van; például a görög felnőttek esetében kimutatták: a mediterrán diéta követése csökkenti a kardiometabolikus kockázatot, és a diéta követése a görög felnőttek körében csökkenőben van ;
• a közösségi kapcsolatok lazultak, a falusi életforma részben felváltotta a városi vagy turistás életforma.

Ez azt jelenti, hogy a feltételek ugyan jobbak – jobb orvostudomány, jobb higiénia –, de az életmód kihívásai is megnőttek.

Mit tanulhatunk a régi életmódból – és mit érdemes átültetni a mai korra?

A korfui példából a következőkben rejlik tanulság:

a) Táplálkozás

A hagyományos mediterrán étkezés: sok növény, olívaolaj, hal, hüvelyes, kevés vörös hús. Az ilyen diéta követése például meta-analízis szerint kb. 21 %-kal alacsonyabb halálozási rizikóval jár az idősek körében .
Tehát: nem extrém diéta kell, hanem az alapelvek követése – friss, helyi, növényi alapú ételek, olívaolaj, míg a feldolgozott ételek-cukrok-hús arány csökkentése.

b) Mindennapi mozgás és természetes aktivitás

Nem arról van szó, hogy mindenkinek sportolóvá kell válnia, hanem hogy az élet „menjen” – kertészkedés, gyaloglás, lépcsőzés, közösségi séta, tánc. A régi korfuiak mozgása természetes volt, nem külön „edzésprogram”. Ez csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, javítja a keringést, az izomtömeget és az egyensúlyt.

c) Közösség és társas kapcsolatok

A falusi életmódban a család, a szomszédság és az ünnepek összekötöttek embereket. A tudomány szerint az idősek életminősége és várható élettartama szempontjából a társas kapcsolatok, a társas támogatás fontos faktorok. A görög vizsgálatban például a mediterrán diéta követése jobb fizikai aktivitással és alvással is összefüggött . Ez mind társas életmódhoz köthető.

d) Ritmus, egyszerűség, stressz-kevesebb élet

Az élet természetes ritmusai, az évszakokhoz igazodás, a munka-pihenés arány, az alvás és a nyugodt élet mind hozzájárulnak egészséghez. A gyors, stresszes életmód ma már mindennapos – érdemes visszanyúlni a „lassabb mindennapokhoz”.

Ami kihívás – és amit érdemes most különösen figyelni

Persze nem azt gondolom, hogy vissza kell térni 1970-es évekbeli életformához szó szerint. Az idő telt, sok minden fejlődött. De érdemes észrevenni, hogy a hosszú élet nem pusztán az orvostudomány eredménye – nagyon nagy részben életmód-eredmény.
És több modern kutatás is rámutat:

• Az idősek körében a mediterrán diéta követése jobb alvással, jobb minőségű életévvel áll összefüggésben.
• Ugyanakkor Görögországban a mediterrán diétához való ragaszkodás csökken, ami potenciálisan rosszabb hatással lehet a jövő egészségi állapotára.
• A diéta és életmód mellett fontos a mozgás, az alvás, a társas kapcsolatok – nem elég egy jó étrend, hanem kombinációban kell működni.

Záró gondolat

Ha egy mondatban kellene összefoglalni: „azok élnek tovább, akik mindennapjaikban is követik a természetes életmód elemeit” – és Korfu szigete ezt jól mutatja.
Tehát: ha szeretnél hosszabb, aktívabb és tartalmasabb életet élni, gondolj azokra az elemekre: helyi, friss, növényi alapú táplálék; rendszeres, mindennapi mozgás; aktív közösségi élet; és a ritmus, amely nem a kapkodásról, hanem a természet és a társaság tiszteletéről szól.

A jövő nemcsak abban rejlik, hogy „hány évet élünk”, hanem abban, hogy milyen életéveink van – és itt Korfu múltja és jelenje is inspiráló lehet.

Köszönöm, hogy velem tartottál ezen az utazáson – remélem, hogy ez a bejegyzés inspirációt ad arra, hogy a saját mindennapjaidban is „korfui elemeket” alkalmazz.