„Én ehhez nem értek.”
„Ezt már nem tudom megtanulni.”
„Oda nem merek egyedül elmenni.”
Ismerősek ezek a mondatok? Talán te is kimondtad már valamelyiket. Egy új telefon, egy ismeretlen társaság, egy régóta halogatott tanfolyam vagy egy új mozgásforma is előhívhatja őket. Még el sem kezdtük, de fejben már eldöntöttük, hogy nekünk ez nem fog sikerülni. Persze vannak valódi korlátaink. Nem lehet minden akadályt lelkesedéssel eltüntetni. De érdemes időnként megvizsgálni: tényleg nem vagyok rá képes, vagy egyelőre nem hiszem el magamról?
Mit jelent az, hogy képesnek érzed magad?
A pszichológiában önhatékonyságnak nevezik azt a meggyőződésünket, hogy egy adott feladattal meg tudunk birkózni. Kicsit tudományosan hangzik, pedig nagyon hétköznapi dolog. Lehetsz magabiztos a konyhában, miközben az online időpontfoglalástól elbizonytalanodsz. Megszervezhetsz gond nélkül egy családi ünnepet, de nehezen szánhatod rá magad, hogy belépj egy olyan közösségbe, ahol még senkit sem ismersz. Az önhatékonyság tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy általában magabiztos ember vagy. Egy konkrét helyzetre vonatkozik: elhiszed-e, hogy meg tudod oldani, vagy meg tudod tanulni, ami szükséges hozzá. Ez azért számít, mert befolyásolhatja, belekezdünk-e valamibe, mennyi energiát fordítunk rá, és az első nehézségnél feladjuk-e.
A saját képességeinkbe vetett hit egyik legerősebb alapja a megélt siker. Amikor valóban megtapasztaljuk: ezt meg tudtam csinálni. Ehhez nem kell nagy teljesítmény. Ha bizonytalan vagy a telefonod használatában, elsőre elég lehet egyetlen műveletet megtanulni. Például elküldeni egy fényképet. Nem kell ugyanazon a délutánon megértened az összes alkalmazást és beállítást. Kérj olyan segítséget, amely mellett te próbálkozhatsz. Más élmény végignézni, ahogy valaki gyorsan megoldja helyetted, és más a saját kezeddel végigcsinálni. A következő alkalommal már lesz mire támaszkodnod: egyszer sikerült. Lehet, hogy még kell egy kis segítség, de már nem teljesen ismeretlen a feladat.
Egy rendkívüli teljesítményt látva könnyű azt mondani: „Jó, de ő egészen más.” Sokszor közelebb visz a próbálkozáshoz valaki, aki hasonló helyzetből indult, mint te. Aki szintén bizonytalan volt, kérdezett, hibázott, aztán fokozatosan belejött. Egy kezdő csoportban ezért az is értékes lehet, hogy látod mások tanulását. Nemcsak a kész eredményt, hanem a hozzá vezető utat is. Kiderülhet, hogy nem te vagy az egyetlen, akinek másodszor is meg kell mutatni valamit. Más sikere nem garancia a sajátodra. Arra viszont jó példa lehet, hogy érdemes adnod magadnak egy esélyt.
A „Menni fog!” jóleshet, de még többet mond egy konkrét visszajelzés: „Most már segítség nélkül megtaláltad, amit kerestél.” Ilyenkor a fejlődés válik láthatóvá. Nem általánosságban kell elhinned, hogy ügyes vagy: van valami kézzelfogható, ami jobban megy. Érdemes a saját mondataidra is figyelni. Az, hogy „nekem ez nem megy”, könnyen lezárja a próbálkozást. Az, hogy „ezt a részét még gyakorolnom kell”, megmutatja, hol lehet folytatni. Nem szépíteni kell a helyzetet. Pontosabban megfogalmazni.
Fáradtan, feszülten vagy idegen környezetben nehezebb lehet ugyanaz a feladat. Az is számít, mennyi időd van rá, hogyan magyarázzák el, és mersz-e közben kérdezni. Ha valami nem sikerül, érdemes előbb ezeket végiggondolni, mielőtt ítéletet mondasz magadról. Lehet, hogy túl sok új információ érkezett egyszerre. Lehet, hogy hiányzott egy köztes lépés. Vagy egyszerűen pihenésre van szükséged, és máskor érdemes újrapróbálni. A kellemetlen érzéseidet nem kell lesöpörni. De egyetlen nehéz alkalomból sem következik, hogy végleg le kell mondanod valamiről.
„Hagyd, majd én megcsinálom!”
Szeretetből, féltésből vagy sietségből könnyen kicsúszik ez a mondat. És van, amikor valóban az a segítség, ha átvállalunk egy feladatot. Máskor azonban érdemes azt mondani: „Próbáld meg, itt vagyok melletted” Ha mindig más intéz mindent, kevés alkalom marad arra, hogy megtapasztald a saját tudásodat. Ha viszont kérhetsz segítséget, és közben te is részt veszel a megoldásban, a feladat a tiéd maradhat. Az önállóságba a segítségkérés is belefér. Attól még te döntesz, te tanulsz, és te alakítod a saját életedet.
Mi legyen az első lépés?
Válassz valamit, amit szeretnél, de eddig halogattál. Ne az egész feladatot próbáld egyszerre megoldani. Keresd meg azt a részét, amelyet most, a jelenlegi lehetőségeiddel kipróbálhatsz. Ha például szeretnél eljárni egy közösségi programra, az első lépés lehet egy telefonhívás. Megkérdezheted, hogyan zajlik az alkalom, mit kell vinni, és csatlakozhatsz-e kezdőként. Már ettől is kevésbé lesz ismeretlen a helyzet. Utána pedig vedd észre azt is, ami sikerült. Ne csak azt számold, ami még hátravan.
Nem kell előre teljesen biztosnak lenned magadban. Elég lehet annyira bíznod a lehetőségben, hogy megpróbáld az első lépést. A következőhöz már lesz egy saját tapasztalatod.
Források és további olvasnivaló:
- Julie Waddington: Self-efficacy – ELT Journal, 2023
- Nicole Celestine: How to Improve Self-Efficacy: 4 Science Based Ways – PositivePsychology.com
A cikk az önhatékonyság fogalmának közérthető feldolgozása, saját, hétköznapi szemléltető példákkal.
