(Blogbejegyzés, 2025. május 13.)

Robert J. Waldinger egyik TED-előadásában azt mondta: „A jó élet titka a jó kapcsolat.” A Harvard Study of Adult Development, amelyet ma gyakran Waldinger-kutatásnak neveznek, éppen ezt a kijelentést igazolja már több mint hetven éve. A program 1938-ban indult két bostoni mintával: az előkelő Grant-kohorsz 268 Harvard-hallgatót foglalt magába, a Glueck-kohorsz pedig 456 szegényebb külvárosi fiatal sorsát követte. A résztvevőket azóta is kétévente megvizsgálják és meginterjúvolják; mára a gyerekeik és unokáik is részesei a vizsgálatnak, így a projekt a világ leghosszabb, folyamatosan futó életminőség-kutatása lett.

A Waldinger-féle csapat módszertana rendkívül sokrétű. A kutatók nem csupán kérdőíveket töltenek ki, hanem vérképeket elemeznek, MRI-felvételeket készítenek, házastársi interjúkat végeznek, sőt a hivatalos egészségügyi és halálozási rekordokat is folyamatosan nyomon követik. Robert Waldinger 2003 óta vezeti a projektet, kollégája, Marc Schulz pedig bevezette a „social fitness” fogalmát, amely szerint a társas kapcsolatainkat éppúgy edzeni kell, mint az izmainkat.

A hetvenéves adatbázis legfontosabb üzenete az, hogy a szoros, támogató emberi kapcsolatok erősebben jelzik előre a hosszú és egészséges életet, mint bármely klasszikus laboratóriumi érték. A kutatók kimutatták, hogy a tartós magány 20–30 százalékkal növeli a korai halálozás és a demencia kockázatát, míg a harmonikus párkapcsolat ötvenéves korban pontosabban jósolja meg a nyolcvanéves egészségi állapotot, mint a koleszterinszint. A jó hír az, hogy a boldogság szintje az élet későbbi szakaszában is javítható: a vizsgálat résztvevői még nyolcvanévesen is pozitív irányba tudták módosítani jóllétüket új barátságok kialakításával.

A kutatás természetesen nem mentes a kritikáktól. A kezdeti mintában csak férfiak szerepeltek, így a nők tapasztalatai később kerültek be a látókörbe. Az elmúlt években a projekt nemzetközi konzorciummá bővült, hogy Ázsiában és Afrikában is érvényesíthető eredmények szülessenek. A kutatók a jövőben hordható szenzorokat és közösségimédia-elemzést is terveznek bevonni, hogy még pontosabb képet kapjanak a kapcsolatok és az egészség összefüggéseiről.

A Waldinger-kutatás üzenete egyértelmű. A genetika és az anyagi háttér fontos tényező ugyan, de a jó élet első számú kulcsa a minőségi emberi kapcsolat. Ha hosszú, egészséges és elégedett életet szeretnénk, érdemes tudatosan ápolni a barátságainkat, időt szánni a szeretteinkre, és új közösségekhez csatlakozni. Egy napi néhány perces barátságos beszélgetés, egy heti közös program a családdal vagy havi egy új élmény egy klubban mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a saját „social fitnessünket” formában tartsuk. Lehet, hogy a hosszú, boldog élet éppen egy ma kezdeményezett telefonhívással vagy mosollyal veszi kezdetét.

Mit vigyél el mára?
Két dolgot. Először is, hogy a „social fitness” nem üres frázis: legalább annyi gondot kell fordítanod a barátaidra és a családodra, mint a napi mozgásra. Másodszor pedig, hogy soha nem késő elkezdeni. Ha ma felhívsz egy régi ismerőst, vagy csatlakozol egy helyi klubhoz, azzal szó szerint éveket tehetsz hozzá saját – és talán mások – életéhez. És ehhez nem kellenek bonyolult biomarkerek; elég egy őszinte beszélgetés vagy egy közös kávé.

Források:

The Harvard Gazette
Rober Waldinger TED előadása